A barlang
mesterséges
bejárata

A Bátori-barlang a Nagy-Hárs-hegy csúcsa alatt nyíló, nehezen járható, több ágból és aknából álló barlang. A XV. század folyamán remeteként itt élt Bátori László pálos szerzetes, akinek nevéhez az első magyar nyelvű bibliamagyarázatok és szentek életéről szóló írások fűződnek. Bátorit később boldoggá avatták.

A barlang bejárata előtt halad el a Nagy-Hárs-hegy tetején épített Kaán Károly-kilátóhoz vezető erdei sétaút (sárga sáv turista jelzés). A barlang megközelítésekor már látszik a közel 50 méterrel magasabban elhelyezkedő kilátó. Tekintettel a nagy szintkülönbségre, az út szerpentin szerűen halad. Az út fehér színű kövei nem mesterségesen telepítettek, hanem a talaj által nem fedett mészkősziklák.

A felső – természetes – bejárat közvetlen közelében kisebb erdei pihenőhely került kialakításra fából készült asztallal és padokkal.

A barlang bejárata 440 méterre a tengerszint felett nyílik. Hasonlóan a Budai-hegység barlangjainak többségéhez, járatait a hegységképző erők (mozgások), valamint a hegy belsejéből a repedések mentén felszínre törő hévizek alakították ki. Termeinek többsége üstszerű gömbfülke, amelyeket jellemzően a forró hévíz vájt ki a mészkőből. A barlang mélyebb járatait bámulatos szépségű, különböző színű kristályok, úgynevezett borsókő díszíti.

A XX. század elején a pálos rend a barlang bejárati termét kápolnává alakította át. Az alsóbb járatokat azonban – veszélyességükre való tekintettel – betemették.

A legenda szerint a barlangot föld alatti járat kötötte össze a közeli pálos kolostorral. Az alagutat azonban nem sikerült megtalálni.

A barlang tudományos igényű kutatása az 1960-as években nyolc éven át zajlott Vajna György barlangkutató vezetésével és többségében önkéntesek részvételével. A feltárás gyorsítására egy mesterséges kijáratot robbantottak a természetes bejárat alatt, a bejárati terem alsó síkjában. A keletkezett átjáróba csillepályát fektettek, és ezen szállították a barlangjáratokat kitöltő rengeteg törmeléket a szabadba. A turistautat az egykor használt pálya felett épített fahídon vezették keresztül.

A régészeti feltárás során kőkorszaki, rézkorszaki, vaskori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. A fellelt vasérc és nemesfém-törmelék, valamint a kapcsolódó levéltári adatok egybehangzóan bizonyítják, hogy a barlangban a XVIII. század folyamán vasércbányászat folyt. A barlangot körülbelül 7000 éven át használták a környéken élők.

Veszélyessége miatt a barlang jelenleg nem látogatható; természetes és mesterséges bejárata egyaránt le van zárva. A hasonló barlangok szinte kivétel nélkül kizárólag engedéllyel, gyakorlott barlangászok által járhatók.

A Bátori-barlang a Gyermekvasút Szépjuhászné és Hárs-hegy állomásaitól rövid erdei sétával közelíthető meg a sárga sáv turistajelzésen.