Az egyik
LÁEV motorkocsi
az 1950-es
években |
A Gyermekvasút
létesítésének bejelentése utáni hónapok a külföldön már működő hasonló intézmények
meglátogatásával, az ott szerzett szakmai tapasztalatok összegyűjtésével,
valamint a lehetséges helyszínek és nyomvonalak vizsgálatával
telt.
Számos
helyszínt mérlegeltek. Az egyik terv szerint a Gyermekvasutat a
Margit-szigeten építették volna meg. A sziget akkor már a
budapestiek által szívesen látogatott közpark volt. Korábban
egyházi, majd főúri birtok, később a városi polgárságnak
fenntartott, parkosított pihenőhely lett.
1871-től 1928-ig a szigeten lóvasút üzemelt, ennek pótlására is
szánták volna az itt megépítendő kisvasutat.
Egy másik
lehetséges helyszín a Népliget volt. Az akkoriban már közel
százéves parkot a Városliget mintájára, annak tehermentesítése
céljából hozták létre. Ennek a szerepnek azonban soha nem tudott
megfelelni. A második világháború után az éppen csak megtelepedett
mutatványosokat, mozit, hullámvasutat és egyéb szórakoztató
létesítményeket felszámolták, a park szinte elnéptelenedett.
Emiatt nem tűnt célszerűnek a Gyermekvasutat a Népligetben
megépíteni.
Széchenyi-hegy
állomás
az 1960-es
években |
Egy további
lehetőségnek ígérkezett Gödöllő. A HÉV itteni állomását és az
egykori királyi kastélyt kötötte volna össze az ide tervezett
kisvasút. A vasútvonal itt is ligetes környezetben haladt volna.
A Budapesten kívüli helyszínt azonban szintén elvetették.
A
Sváb-hegy, Normafa és János-hegy környéke a budapestiek
egyik kedvelt kirándulóhelye volt. A környék csak a Városmajorból
induló, a Sváb-hegyen át a
Széchenyi-hegyig közlekedő Fogaskerekű Vasúttal és a mai Moszkva
tértől a Zugligetig közlekedő 58-as jelzésű villamossal volt
elérhető. Az itt megépítendő Gyermekvasút egyik feladatának a
kirándulóhelyek jobb megközelíthetőségének biztosítását, másik
feladatának a Csillebércen megépítendő gyermektábor
tömegközlekedési kapcsolatának megteremtését jelölték meg. Nehéz
és drága beruházásnak ígérkezett azonban a hegyek
között vasutat építeni.
1948. február
29-én vasárnap megszületett a döntés, miszerint a tervezett
gyermektábort – melynek neve akkor még Gyermekváros
volt – Csillebércen, a Gyermekvasutat a Széchenyi-hegytől
Zugligetig, azaz mégis a budai hegyekben fogják megépíteni.
Mint ismert, a Gyermekvasút
végül nem pontosan az 1948. február 29-én kijelölt nyomvonalon épült meg.
A tervezés során nyilvánvalóvá vált, hogy a Zugliget a
Csillebérc felől adhéziós vasúttal nem, csak fogaskerekű
rendszerrel lenne elérhető. Ezért az eredetileg kijelölt
nyomvonalat a későbbiekben módosították, Széchenyi-hegy és
Csillebérc állomások között azonban helyben hagyták.
A döntést
azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A bejelentéssel
megvárták az 1848-as forradalom centenáriumának megünneplését. A
Gyermekvasút történetének következő mozzanata tehát a kiválasztott helyszín
hivatalos bejelentése volt 1948. március 15-én.
|
