Úttörővasút
pályájának
eredeti
felépítménye |
1948. május 24.
hétfőtől május 26. szerdáig tartották az Első
Úttörő-konferenciát Budapesten.
Mint arról a korabeli sajtó is
tudósított, a konferencián beszámoltak az Úttörővasút építésének
helyzetéről. Akkor már több mint hat hete
építették a kisvasút Széchenyi-hegy és a mai Virágvölgy
állomások közötti első szakaszát. A terveknek megfelelően az építkezés már majdnem a
felénél tartott.
A tanácskozás résztvevői
személyesen is megtekintették az Úttörővasút és a csillebérci
gyermektábor építését.
A később széles körben elterjedt történetekkel szemben
a vasútvonalat nem döntően vagy kizárólag önkéntesek, hanem a MÁV alkalmazásában álló szakemberek és segédmunkások
építették. Nyári szakmai gyakorlatukon a budapesti műegyetem
hallgatóit is bevonták a munkálatokba.
Úttörővasút
pályájának
eredeti
felépítménye |
Bizonyos számú önkéntes valóban
dolgozott az
Úttörővasút építésénél. Főleg vasárnaponként és természetesen
elsősorban a vasútépítési szaktudást nem igénylő feladatokba
vonták be a kisvasút építésére jelentkezőket. Az önkéntesség
időnként megkérdőjelezhető volt, hiszen sok esetben előre
megállapított munkák elvégzésére vagy meghatározott létszámú
munkaerő rendelkezésre bocsátásáról a különböző ifjúsági
szervezetek megállapodást kötöttek az építésvezetőséggel.
A személyes visszaemlékezések
alapján azonban elmondható, hogy valódi önkéntesek is nagy
számban segítették az Úttörővasút és az úttörőtábor építőit.
Továbbá az önkéntesnek mondott, azonban valójában kirendelt
fiatalok is szívesen vettek részt a gyerekeknek szánt kisvasút
és a csillebérci nyári tábor építésében.
Úttörővasút
pályájának
eredeti
felépítménye |
Kimondatlanul ugyan, de nagyobb
jelentősége is volt annak, hogy az Első Úttörő-konferencián
foglalkoztak az Úttörővasút és a csillebérci gyermektábor
megvalósításával. A két intézmény létesítését még 1947-ben,
tehát az 1948 első felében bekövetkező politikai fordulat előtt
elhatározták és megindították. A számos egyéb aggodalom mellett
a Gyermekvasút és a Gyermekváros ötletének kidolgozói és azokat
megvalósítani kívánók 1948 májusában még csak találgathattak és
remélhették, hogy a formálódó új tekintélyuralmi hatalom vezetői milyen véleményt képviselnek majd, egyáltalán be
akarják-e fejezni az építkezéseket.
Mint a Első Úttörő-konferencián
mindenki számára világossá vált, az új politikai rendszer
vezetőinek tetszett az Úttörővasút és az Úttörő Köztársaság
gondolata – ahogyan a Gyermekvasutat és a csillebérci
gyermektábort ekkor már nevezték. Továbbépítésük elé nemhogy nem
gördítettek akadályt, hanem maguk is szorgalmazták. Sőt később
felhasználták saját céljaik szolgálatára. A köztudatban
évtizedeikig élt az a tévhit, miszerint a Gyermekvasutat és a
csillebérci gyermektábor építését az 1948-ban hatalomra kerülő
politikai rendszer kezdeményezte.
Az 1948 májusának végén megtartott
úttörő-konferencián tehát nyilvánvalóvá vált, hogy az
Úttörővasút építése folytatódni fog, története pedig hosszú időre
összefonódik az úttörőmozgalommal. |
