Hűvösvölgyi vontatási telep átadása
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
A Gyermekvasút hűvösvölgyi vontatási telepét és fűtőházát 1951 tavaszán nyitották meg.
Az átadás konkrét dátumhoz nem köthető. Nem tartottak ünnepélyes megnyitót és más eseményt sem rendeztek a telep megnyitása alkalmából. Az elkészült részeket fokozatosan vették birtokba.
Hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben
1948 tavaszától, azaz a Gyermekvasút építésének kezdetétől a Széchenyi-hegyen található motorszínnél volt a kisvasút műszaki bázisa. A hely azonban igencsak szűkösnek bizonyult. A három évnyi használat során egy alkalommal végrehajtottak némi bővítést, továbbiakat is terveztek, melyek végül nem valósultak meg, de nyilvánvaló volt, hogy a Széchenyi-hegyről hosszú távon nem lehet kiszolgálni a vasútvonalat.
A hűvösvölgyi létesítmények a szükségesnél lassabban készültek. Már 1950 nyarán, a mai Szépjuhászné és Hűvösvölgy állomások közötti pályarész átadásakor üzembe kellett volna helyezni.
A Széchenyi-hegyi motorszín és a tároló vágányok kapacitása ekkor már végképp kevés volt. Az ottani műhelyt eleve ideiglenesen szerelték fel. Az üzemanyag kiszállítása pedig egyre több gondot okozott a meredek hegyi utakon.
1951 tavaszán a hűvösvölgyi vontatási telep kezdte elérni azt a készültségi fokot, hogy fokozatosan használatba vehető legyen. Elkészült a háromvágányos fűtőház, a tároló vágányok és a szertárépület. Épült egy fordítókorong, amely – keskenynyomközű vasutakon szokatlan módon – nem kézi erővel, hanem villanymotorral működik.
Hűvösvölgyi vontatási telep 1970 körül
A különböző funkciókat egymás után telepítették át a Széchenyi-hegyről Hűvösvölgybe. A hűvösvölgyi lett a mozdonyok, motorkocsik és személykocsik új honos fűtőháza. Itt végezték karbantartásukat és itt tárolták őket, amikor nem vettek részt a forgalomban. Leköltöztették a teljes gépészetet és az akkor még különálló szertárfőnökséget.
A hűvösvölgyi vontatási telep legfontosabb létesítménye természetesen maga a fűtőház volt. Gőzmozdonyok és dízelüzemű vontatójárművek kiszolgálására egyaránt alkalmassá tették, bár mire megnyitották, a gőzmozdonyokat már kivonták a forgalomból. Olyan hosszúra tervezték, hogy három vágánya közül bármelyiken elférjen egy teljes Ganz motorvonat megbontás nélkül. Mindhárom fűtőházi vágány alatt teljes hosszában vizsgálóaknát alakítottak ki.
A fűtőház Bátori utca felőli végén homlokrakodót építettek. Mind a mai napig itt történik a kisvasúti járművek el- és beszállítása közúton.
Az akkor meglévő és tervezett járművek számára a fűtőházi és mellette kialakított tároló vágányok kapacitása elegendő volt. Építettek ezen kívül üzemanyag-vételező helyet és hozzá szertári vágányt a mozdonyok és motorkocsik üzemanyaggal való kiszerelésére, valamint körüljáró vágányt a szükséges tolatási műveletek telepen belüli elvégzéséhez. Nagyobb forgalmú napokon gyakran itt, a vontatási telepen végezték a mozdonyok és motorkocsik körüljáratását, amit rendszerint Hűvösvölgy állomás területén történik.
Hűvösvölgyi vontatási telep 1970 körül
Néhány létesítmény azonban nem épült meg. A fűtőház mellé kocsijavító műhelyt is terveztek, ahol a személykocsik fedett helyen való tárolása is megoldott lett volna.
Szintén nem készült el a vontató vágány a hűvösvölgyi villamosvonal akkori végállomásához. Itt egy csonkavágány végén homlokrakodón keresztül lett volna lehetőség a kisvasúti járműveket közvetlenül nagyvasúti teherkocsira rakni, illetve nagyvasúti járműről közvetlenül a kisvasúti vágányra áthúzni.
1950/1951 telén és 1951 tavaszán nemcsak a műszaki kiszolgáló tevékenység, hanem az úttörővasutas közösség székhelyét is Hűvösvölgybe költöztették. Az üzemfőnökség épülete irodáknak, közösségi helyiségeknek, üzemi konyhának és egyéb létesítményeknek adott helyet. A gyerekek már a kezdetek kezdetén otthonépületnek nevezték.
A hűvösvölgyi vontatási telep, akárcsak a Gyermekvasutas Otthonépület, átadása óta folyamatosan üzemel és lényegében változatlan célt szolgál. A Széchenyi-hegyi motorszínt azóta csak járművek tárolására használják. Mindössze két alkalommal – a Gyermekvasút újjáépítése során, amikor a hűvösvölgyi telep el volt vágva a részlegesen üzemelő vasútvonaltól –, 1990-ben és 1993-ban néhány hétre nyerte vissza eredeti funkcióját.
Hűvösvölgyi vontatási telep 1973-ban
A hűvösvölgyi vontatási telep és fűtőház az utazóközönségtől elzárt, üzemi terület. Csak különleges esetekben, például a Gyermekvasút egyes rendezvényei alkalmából látogatható.
• Előző rész: Kis-Hárs-hegy megállóhely megszüntetése
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
A Gyermekvasút hűvösvölgyi vontatási telepét és fűtőházát 1951 tavaszán nyitották meg.
Az átadás konkrét dátumhoz nem köthető. Nem tartottak ünnepélyes megnyitót és más eseményt sem rendeztek a telep megnyitása alkalmából. Az elkészült részeket fokozatosan vették birtokba.
Hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben
1948 tavaszától, azaz a Gyermekvasút építésének kezdetétől a Széchenyi-hegyen található motorszínnél volt a kisvasút műszaki bázisa. A hely azonban igencsak szűkösnek bizonyult. A három évnyi használat során egy alkalommal végrehajtottak némi bővítést, továbbiakat is terveztek, melyek végül nem valósultak meg, de nyilvánvaló volt, hogy a Széchenyi-hegyről hosszú távon nem lehet kiszolgálni a vasútvonalat.
A hűvösvölgyi létesítmények a szükségesnél lassabban készültek. Már 1950 nyarán, a mai Szépjuhászné és Hűvösvölgy állomások közötti pályarész átadásakor üzembe kellett volna helyezni.
A Széchenyi-hegyi motorszín és a tároló vágányok kapacitása ekkor már végképp kevés volt. Az ottani műhelyt eleve ideiglenesen szerelték fel. Az üzemanyag kiszállítása pedig egyre több gondot okozott a meredek hegyi utakon.
1951 tavaszán a hűvösvölgyi vontatási telep kezdte elérni azt a készültségi fokot, hogy fokozatosan használatba vehető legyen. Elkészült a háromvágányos fűtőház, a tároló vágányok és a szertárépület. Épült egy fordítókorong, amely – keskenynyomközű vasutakon szokatlan módon – nem kézi erővel, hanem villanymotorral működik.
Hűvösvölgyi vontatási telep 1970 körül
A különböző funkciókat egymás után telepítették át a Széchenyi-hegyről Hűvösvölgybe. A hűvösvölgyi lett a mozdonyok, motorkocsik és személykocsik új honos fűtőháza. Itt végezték karbantartásukat és itt tárolták őket, amikor nem vettek részt a forgalomban. Leköltöztették a teljes gépészetet és az akkor még különálló szertárfőnökséget.
A hűvösvölgyi vontatási telep legfontosabb létesítménye természetesen maga a fűtőház volt. Gőzmozdonyok és dízelüzemű vontatójárművek kiszolgálására egyaránt alkalmassá tették, bár mire megnyitották, a gőzmozdonyokat már kivonták a forgalomból. Olyan hosszúra tervezték, hogy három vágánya közül bármelyiken elférjen egy teljes Ganz motorvonat megbontás nélkül. Mindhárom fűtőházi vágány alatt teljes hosszában vizsgálóaknát alakítottak ki.
A fűtőház Bátori utca felőli végén homlokrakodót építettek. Mind a mai napig itt történik a kisvasúti járművek el- és beszállítása közúton.
Az akkor meglévő és tervezett járművek számára a fűtőházi és mellette kialakított tároló vágányok kapacitása elegendő volt. Építettek ezen kívül üzemanyag-vételező helyet és hozzá szertári vágányt a mozdonyok és motorkocsik üzemanyaggal való kiszerelésére, valamint körüljáró vágányt a szükséges tolatási műveletek telepen belüli elvégzéséhez. Nagyobb forgalmú napokon gyakran itt, a vontatási telepen végezték a mozdonyok és motorkocsik körüljáratását, amit rendszerint Hűvösvölgy állomás területén történik.
Hűvösvölgyi vontatási telep 1970 körül
Néhány létesítmény azonban nem épült meg. A fűtőház mellé kocsijavító műhelyt is terveztek, ahol a személykocsik fedett helyen való tárolása is megoldott lett volna.
Szintén nem készült el a vontató vágány a hűvösvölgyi villamosvonal akkori végállomásához. Itt egy csonkavágány végén homlokrakodón keresztül lett volna lehetőség a kisvasúti járműveket közvetlenül nagyvasúti teherkocsira rakni, illetve nagyvasúti járműről közvetlenül a kisvasúti vágányra áthúzni.
1950/1951 telén és 1951 tavaszán nemcsak a műszaki kiszolgáló tevékenység, hanem az úttörővasutas közösség székhelyét is Hűvösvölgybe költöztették. Az üzemfőnökség épülete irodáknak, közösségi helyiségeknek, üzemi konyhának és egyéb létesítményeknek adott helyet. A gyerekek már a kezdetek kezdetén otthonépületnek nevezték.
A hűvösvölgyi vontatási telep, akárcsak a Gyermekvasutas Otthonépület, átadása óta folyamatosan üzemel és lényegében változatlan célt szolgál. A Széchenyi-hegyi motorszínt azóta csak járművek tárolására használják. Mindössze két alkalommal – a Gyermekvasút újjáépítése során, amikor a hűvösvölgyi telep el volt vágva a részlegesen üzemelő vasútvonaltól –, 1990-ben és 1993-ban néhány hétre nyerte vissza eredeti funkcióját.
Hűvösvölgyi vontatási telep 1973-ban
A hűvösvölgyi vontatási telep és fűtőház az utazóközönségtől elzárt, üzemi terület. Csak különleges esetekben, például a Gyermekvasút egyes rendezvényei alkalmából látogatható.
A vontatási telep átadásával teljessé vált a Gyermekvasút vonala. Az elgondolás első hivatalos megfogalmazásától kevesebb mint négy év telt el.
A cikksorozat a kisvasút építésének 60 évvel ezelőtti eseményeit mutatta be. Jelen írással tehát a sorozat befejeződik.
A cikksorozat a kisvasút építésének 60 évvel ezelőtti eseményeit mutatta be. Jelen írással tehát a sorozat befejeződik.
• Előző rész: Kis-Hárs-hegy megállóhely megszüntetése
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
