Második szakasz átadása előtti hetek története
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
Az Úttörővasút második építési – Előre és Ságvári-liget állomások közötti – szakaszának átadása 1949 tavaszán egyre sürgetőbb volt.
Ganz motorkocsi a kőfejtőnél
Az eredeti célt, miszerint az Előre és Hűvösvölgy állomások közötti teljes hátralévő szakaszt 1949-ben átadják a forgalomnak, már korábban módosították, és már csak Ságvári-ligetig tervezték megnyitni a meghosszabbított vasútvonalat. Sőt, megszületett az a döntés is, miszerint az Úttörővasút építését Szépjuhászné munkahellyel, azaz Ságvári-liget állomással felfüggesztik, azaz befejezik.
Az építkezést több minden hátráltatta. Az 1948 nyarán, az első szakasz építésekor tapasztalt lelkesedés és feltétel nélküli támogatás aláhagyott. A János-hegy és Pozsonyi-hegy oldalában folyó építkezés műszakilag is nehezebb feladatot jelentett, mint az egykori Széchenyi-hegyi golfpálya területén és a csillebérci erdőben. A hivatásos vasútépítőkön kívül önkéntesek továbbra is részt vettek az építkezésben, azonban a nehezebb terepen jóval kevesebb munkát tudtak elvégezni.
Mindemellett a forgalomnak 1948. július 31-én már átadott és azóta folyamatosan üzemelő, Széchenyi-hegy és Előre állomások közötti, első építési szakasz is adott feladatot az építőknek. Annak ellenére is, hogy az építésvezetőség és a már működő vasútvonal pályafenntartási feladatait egymástól elválasztva kezelték.
Az építésvezető naplójának tanúsága szerint 1949. május 17-én kedden levélben fordultak a Postaigazgatósághoz, a Magyar Posta Zrt. elődjéhez. Arra kérték a Postát, hogy az Úttörőváros állomás területén található Konkoly-Thege Miklós úti vasúti átjáróban található légvezetéket építsék át, ugyanis az útjában áll a tervezett teljes sorompónak.
Dunakeszi motorkocsi János-hegy állomáson
A Konkoly-Thege Miklós úti átjáróban az átadás napjától közúti fényjelző készülék üzemelt. A teljes sorompót végül csak 1957-ben szerelték fel, amikor megindult a menetrend szerinti autóbuszjárat a Fogaskerekű Vasút Szabadság-hegy – mai nevén Sváb-hegy – állomása és Csillebérc között.
1949. május 25-én szerdán megtartották az Előre és Ságvári-liget állomások közötti pályarész közigazgatási bejárását.
Még ugyanezen a napon az építésvezető levelet írt az üzemfőnöknek, melyben kérte, hogy a már üzemelő, Széchenyi-hegy és Előre állomások közötti szakaszon tartassa be a 20 km/h sebességkorlátozást. Az Úttörővasút vontatójárművein a sebességet és egyéb adatokat rögzítő menetíró berendezést, illetve a megállapított sebességhatár túllépése esetén a vonatot automatikusan megállító rendszert ekkor még nem alkalmaztak. A járművek nagyobb sebességgel is tudtak közlekedni, az engedélyezett legnagyobb sebességet a pálya adottságai miatt kellett ilyen alacsonyan megállapítani.
Szintén 1949. május 25-én szerdán kezdődött meg a Budakeszi utat az épülő Ságvári-liget állomással összekötő úgynevezett hozzájáró út hengerelése. A munkát a Székesfővárosi Útépítő Vállalat végezte. A Szépjuhászné állomáshoz vezető, jelenleg is használatban lévő út csak részben azonos az eredetivel. Az utat az állomás megnyitása után rövidesen bővítették.
1949 tavaszán nemcsak megközelítő utat építettek, hanem buszfordulót is létesítettek a Budakeszi út közvetlen közelében. Ez nyomokban még ma is fellelhető, helyén autóparkoló és egy büfé épülete található.
Egykori János-hegyi vendéglő bejárata
1949. június 1-én szerdán műtanrendőri bejárást tartottak az Előre és Ságvári-liget állomások közötti szakaszon. A hatóságok azonban – a jelentkező műszaki hiányosságokra való hivatkozással – nem adták meg a vasútvonal megnyitásához szükséges engedélyt. Másnap az építésvezetőség és az üzemfőnökség közös megbeszéléséről készült jegyzőkönyvben a következőket állapították meg:
Június első heteiben tehát a feltárt hibák javítását, illetve a hiányosságok pótlását végezték. Az 1949. június 3. péntekre tervezett átadási ünnepség értelemszerűen elmaradt.
Ságvári-liget állomás 1949-ben
Időközben folytatódott a járművek felszállítása is a Széchenyi-hegyi fűtőházhoz. A második szakasz átadása előtt a gőzmozdonyokat, személykocsikat, továbbá Lillafüredi Állami Erdei Vasúttól kölcsönvett második motorvonati szerelvényt közúton szállították Ságvári-liget állomásra, majd a már elkészült vasútvonalon továbbították őket Széchenyi-hegyre.
Az 1948-ban forgalomba állított békéscsabai dízel-villamos mozdonyt és két személykocsit ugyancsak az épülőfélben lévő vonalon szállították el a Széchenyi-hegyi motorszíntől. Ságvári-liget állomáson közúti járművekre átemelve fuvarozták el őket az Úttörővasútról.
A vasútvonallal kapcsolatban felmerült problémák kijavítása után újabb hatósági bejárást tartottak. Az Úttörővasút második, Előre és Ságvári-liget állomások közötti szakaszát végül 1949. június 24-én pénteken adták át a forgalomnak.
• Előző rész: Továbbépítés 1949 márciusában és áprilisában
• Következő rész: Előre és Ságvári-liget közötti szakasz megnyitása
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
Az Úttörővasút második építési – Előre és Ságvári-liget állomások közötti – szakaszának átadása 1949 tavaszán egyre sürgetőbb volt.
Ganz motorkocsi a kőfejtőnél
Az eredeti célt, miszerint az Előre és Hűvösvölgy állomások közötti teljes hátralévő szakaszt 1949-ben átadják a forgalomnak, már korábban módosították, és már csak Ságvári-ligetig tervezték megnyitni a meghosszabbított vasútvonalat. Sőt, megszületett az a döntés is, miszerint az Úttörővasút építését Szépjuhászné munkahellyel, azaz Ságvári-liget állomással felfüggesztik, azaz befejezik.
Az építkezést több minden hátráltatta. Az 1948 nyarán, az első szakasz építésekor tapasztalt lelkesedés és feltétel nélküli támogatás aláhagyott. A János-hegy és Pozsonyi-hegy oldalában folyó építkezés műszakilag is nehezebb feladatot jelentett, mint az egykori Széchenyi-hegyi golfpálya területén és a csillebérci erdőben. A hivatásos vasútépítőkön kívül önkéntesek továbbra is részt vettek az építkezésben, azonban a nehezebb terepen jóval kevesebb munkát tudtak elvégezni.
Mindemellett a forgalomnak 1948. július 31-én már átadott és azóta folyamatosan üzemelő, Széchenyi-hegy és Előre állomások közötti, első építési szakasz is adott feladatot az építőknek. Annak ellenére is, hogy az építésvezetőség és a már működő vasútvonal pályafenntartási feladatait egymástól elválasztva kezelték.
Az építésvezető naplójának tanúsága szerint 1949. május 17-én kedden levélben fordultak a Postaigazgatósághoz, a Magyar Posta Zrt. elődjéhez. Arra kérték a Postát, hogy az Úttörőváros állomás területén található Konkoly-Thege Miklós úti vasúti átjáróban található légvezetéket építsék át, ugyanis az útjában áll a tervezett teljes sorompónak.
Dunakeszi motorkocsi János-hegy állomáson
A Konkoly-Thege Miklós úti átjáróban az átadás napjától közúti fényjelző készülék üzemelt. A teljes sorompót végül csak 1957-ben szerelték fel, amikor megindult a menetrend szerinti autóbuszjárat a Fogaskerekű Vasút Szabadság-hegy – mai nevén Sváb-hegy – állomása és Csillebérc között.
1949. május 25-én szerdán megtartották az Előre és Ságvári-liget állomások közötti pályarész közigazgatási bejárását.
Még ugyanezen a napon az építésvezető levelet írt az üzemfőnöknek, melyben kérte, hogy a már üzemelő, Széchenyi-hegy és Előre állomások közötti szakaszon tartassa be a 20 km/h sebességkorlátozást. Az Úttörővasút vontatójárművein a sebességet és egyéb adatokat rögzítő menetíró berendezést, illetve a megállapított sebességhatár túllépése esetén a vonatot automatikusan megállító rendszert ekkor még nem alkalmaztak. A járművek nagyobb sebességgel is tudtak közlekedni, az engedélyezett legnagyobb sebességet a pálya adottságai miatt kellett ilyen alacsonyan megállapítani.
Szintén 1949. május 25-én szerdán kezdődött meg a Budakeszi utat az épülő Ságvári-liget állomással összekötő úgynevezett hozzájáró út hengerelése. A munkát a Székesfővárosi Útépítő Vállalat végezte. A Szépjuhászné állomáshoz vezető, jelenleg is használatban lévő út csak részben azonos az eredetivel. Az utat az állomás megnyitása után rövidesen bővítették.
1949 tavaszán nemcsak megközelítő utat építettek, hanem buszfordulót is létesítettek a Budakeszi út közvetlen közelében. Ez nyomokban még ma is fellelhető, helyén autóparkoló és egy büfé épülete található.
Egykori János-hegyi vendéglő bejárata
1949. június 1-én szerdán műtanrendőri bejárást tartottak az Előre és Ságvári-liget állomások közötti szakaszon. A hatóságok azonban – a jelentkező műszaki hiányosságokra való hivatkozással – nem adták meg a vasútvonal megnyitásához szükséges engedélyt. Másnap az építésvezetőség és az üzemfőnökség közös megbeszéléséről készült jegyzőkönyvben a következőket állapították meg:
… a tegnapi napon műtanrendőri bejárása volt az újonnan megnyitandó szakasznak. A hatóság vezetője nem adta meg a megnyitás engedélyét műszaki okokra való tekintettel, mely a járműveknél, valamint a járművek és a pálya egymáshoz való viszonyánál mutatkozott.
… valószínűleg a pályánál is lesznek nagyobb munkák, mely miatt a tervezett létszámcsökkentést revízió alá kell venni.
… nincs kizárva, hogy a kiadott felmondásokat hatályon kívül kell helyezni.
… valószínűleg a pályánál is lesznek nagyobb munkák, mely miatt a tervezett létszámcsökkentést revízió alá kell venni.
… nincs kizárva, hogy a kiadott felmondásokat hatályon kívül kell helyezni.
Június első heteiben tehát a feltárt hibák javítását, illetve a hiányosságok pótlását végezték. Az 1949. június 3. péntekre tervezett átadási ünnepség értelemszerűen elmaradt.
Ságvári-liget állomás 1949-ben
Időközben folytatódott a járművek felszállítása is a Széchenyi-hegyi fűtőházhoz. A második szakasz átadása előtt a gőzmozdonyokat, személykocsikat, továbbá Lillafüredi Állami Erdei Vasúttól kölcsönvett második motorvonati szerelvényt közúton szállították Ságvári-liget állomásra, majd a már elkészült vasútvonalon továbbították őket Széchenyi-hegyre.
Az 1948-ban forgalomba állított békéscsabai dízel-villamos mozdonyt és két személykocsit ugyancsak az épülőfélben lévő vonalon szállították el a Széchenyi-hegyi motorszíntől. Ságvári-liget állomáson közúti járművekre átemelve fuvarozták el őket az Úttörővasútról.
A vasútvonallal kapcsolatban felmerült problémák kijavítása után újabb hatósági bejárást tartottak. Az Úttörővasút második, Előre és Ságvári-liget állomások közötti szakaszát végül 1949. június 24-én pénteken adták át a forgalomnak.
• Előző rész: Továbbépítés 1949 márciusában és áprilisában
• Következő rész: Előre és Ságvári-liget közötti szakasz megnyitása
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
