Építkezés befejező hónapjai
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
1950 nyarán már csak az Alagút és Hűvösvölgy állomások között folytak tényleges építési munkák.
Hűvösvölgy állomás az 1950-es években
A munkálatok azonban egyre nehézkesebben haladtak. Az már 1950 tavaszán látszott, hogy a vasútvonal teljes megnyitására a nyár elején nem lesz lehetőség. A befejező, Ságvári-liget és Hűvösvölgy állomások közötti szakasz átadását augusztusra halasztották. Egyúttal a hűvösvölgyi vontatási telep megnyitását egy évvel későbbre átütemezték.
A harmadik szakaszon két új állomás – Hárs-hegy és Hűvösvölgy –, valamint az átadás után nem sokkal megszüntetett Kis-Hárs-hegy megállóhely létesült. Itt található a vasútvonal két talán legjelentősebb műtárgya, az Alagút és a Nagykovácsi út feletti völgyhíd. Az alagút két bejáratánál őrhelyeket építettek.
A legtöbb gondot és legnagyobb csúszást a Nagykovácsi úti völgyhíd építése okozta. Terhelési próbáját végül 1950. június 17-én szombaton tartották. Bonyolult műszeres vizsgálatok helyett a próba abból állt, hogy a hídra két gőzmozdonyt állítottak, majd különböző más járműveket mozgattak rajta. A híd természetesen megfelelt az elvárásoknak.
Tulajdonképpen ezen a napon vált járhatóvá az Úttörővasút teljes, Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy állomások közötti vonala. A hivatalos megnyitóig természetesen Ságvári-liget és Hűvösvölgy állomások között csak üzemi célú vonatok közlekedtek.
Nagykovácsi úti völgyhíd terhelési próbája
Hárs-hegy állomást – akárcsak korábban János-hegy állomást – az eredeti tervekhez képest jelentős eltérésekkel építették meg. Az előzetes várakozásokhoz mérten jóval nagyobb utasforgalom nagyobb kapacitású szerelvényeket, hosszabb állomási vágányokat és szélesebb peronokat követelt meg. A már átadott Úttörőváros, Előre, János-hegy és Ságvári-liget állomásokat ekkor még nem alakították át, Hárs-hegy állomást azonban az utolsó pillanatban áttervezték. Így lett az Úttörővasút legkisebb forgalmú szolgálati helye egyúttal a legtágasabb középállomása.
A Kis Pirivel azonos második motorvonati szerelvény beszerzését már korábban lemondták. Helyette két nagyobb utasbefogadó-képességű, szintén egy motorkocsiból és két mellékkocsiból álló szerelvényt rendeltek a Ganz gyártól. A szerelvények forgalomba állításáig azonban nem vártak a vasútvonal befejező szakaszának megnyitásával.
Az alagút és Hűvösvölgy állomás közé tervezett Nagyrét megállóhely elhagyásáról szintén a végleges nyomvonal megállapítása után döntöttek. A vonalvezetést már nem lehetett módosítani. Így a megnyitás napjától Hűvösvölgy állomástól kezdődően a pálya a megállóhely tervezett helyéig, majd azon túl ismét meredeken emelkedik. Egy rövid szakaszon – a megállóhely egykor kijelölt helyén – azonban az emelkedés jelentősen enyhébb. A tervezett megállóhely helyét más nem jelzi, például a peron kialakításához szükséges földmunkákat sem végezték el.
A Ságvári-liget és Hárs-hegy állomások közötti Kis-Hárs-hegy megállóhelyet a terveknek megfelelően megépítették és táblás megállóhelyként nyitották meg 1950 augusztusában. A vontatási nehézségek miatt azonban néhány hónap múlva felszámolták.
Hárs-hegy állomás az 1950-es években
Az eredetileg tervezetthez képest sokkal nagyobb utasforgalom miatt a továbbépítés folyamán többször felvetették, hogy a Ságvári-liget és Hűvösvölgy állomások közötti, 4,4 kilométeres szakaszon kevés lesz Hárs-hegy, mint egyetlen vonattalálkozásra berendezett szolgálati hely. Legalább egy, de inkább két forgalmi kitérő létesítését javasolták Hárs-hegy és Hűvösvölgy állomások között. Ezek megépítését miniszteri döntéssel halasztották el. Forgalmi kitérők végül nem épültek.
A harmadik építési szakasz munkálatainak előrehaladtával egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a hűvösvölgyi üzemi pályaudvar – fűtőház, kocsijavító műhely,szertári létesítmények és vontatási telep – csak jóval a forgalmi vágány és utasforgalmi létesítmények után készülhet el. Ezért ennek építését a következő év nyaráig átütemezték. A járművek vizsgálatát, javítását és nagyrészt tárolását 1951 nyaráig továbbra is a Széchenyi-hegyi motorszínnél végezték.
A befejező szakasz hatósági bejárását és engedélyezési eljárását 1950. augusztus 19-én szombaton folytatták le. A hivatalos megnyitót 1950. augusztus 20-án vasárnap tartották.
• Előző rész: Építési munkálatok 1950 tavaszán
• Következő rész: Úttörővasút befejező szakaszának átadása
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
1950 nyarán már csak az Alagút és Hűvösvölgy állomások között folytak tényleges építési munkák.
Hűvösvölgy állomás az 1950-es években
A munkálatok azonban egyre nehézkesebben haladtak. Az már 1950 tavaszán látszott, hogy a vasútvonal teljes megnyitására a nyár elején nem lesz lehetőség. A befejező, Ságvári-liget és Hűvösvölgy állomások közötti szakasz átadását augusztusra halasztották. Egyúttal a hűvösvölgyi vontatási telep megnyitását egy évvel későbbre átütemezték.
A harmadik szakaszon két új állomás – Hárs-hegy és Hűvösvölgy –, valamint az átadás után nem sokkal megszüntetett Kis-Hárs-hegy megállóhely létesült. Itt található a vasútvonal két talán legjelentősebb műtárgya, az Alagút és a Nagykovácsi út feletti völgyhíd. Az alagút két bejáratánál őrhelyeket építettek.
A legtöbb gondot és legnagyobb csúszást a Nagykovácsi úti völgyhíd építése okozta. Terhelési próbáját végül 1950. június 17-én szombaton tartották. Bonyolult műszeres vizsgálatok helyett a próba abból állt, hogy a hídra két gőzmozdonyt állítottak, majd különböző más járműveket mozgattak rajta. A híd természetesen megfelelt az elvárásoknak.
Tulajdonképpen ezen a napon vált járhatóvá az Úttörővasút teljes, Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy állomások közötti vonala. A hivatalos megnyitóig természetesen Ságvári-liget és Hűvösvölgy állomások között csak üzemi célú vonatok közlekedtek.
Nagykovácsi úti völgyhíd terhelési próbája
Hárs-hegy állomást – akárcsak korábban János-hegy állomást – az eredeti tervekhez képest jelentős eltérésekkel építették meg. Az előzetes várakozásokhoz mérten jóval nagyobb utasforgalom nagyobb kapacitású szerelvényeket, hosszabb állomási vágányokat és szélesebb peronokat követelt meg. A már átadott Úttörőváros, Előre, János-hegy és Ságvári-liget állomásokat ekkor még nem alakították át, Hárs-hegy állomást azonban az utolsó pillanatban áttervezték. Így lett az Úttörővasút legkisebb forgalmú szolgálati helye egyúttal a legtágasabb középállomása.
A Kis Pirivel azonos második motorvonati szerelvény beszerzését már korábban lemondták. Helyette két nagyobb utasbefogadó-képességű, szintén egy motorkocsiból és két mellékkocsiból álló szerelvényt rendeltek a Ganz gyártól. A szerelvények forgalomba állításáig azonban nem vártak a vasútvonal befejező szakaszának megnyitásával.
Az alagút és Hűvösvölgy állomás közé tervezett Nagyrét megállóhely elhagyásáról szintén a végleges nyomvonal megállapítása után döntöttek. A vonalvezetést már nem lehetett módosítani. Így a megnyitás napjától Hűvösvölgy állomástól kezdődően a pálya a megállóhely tervezett helyéig, majd azon túl ismét meredeken emelkedik. Egy rövid szakaszon – a megállóhely egykor kijelölt helyén – azonban az emelkedés jelentősen enyhébb. A tervezett megállóhely helyét más nem jelzi, például a peron kialakításához szükséges földmunkákat sem végezték el.
A Ságvári-liget és Hárs-hegy állomások közötti Kis-Hárs-hegy megállóhelyet a terveknek megfelelően megépítették és táblás megállóhelyként nyitották meg 1950 augusztusában. A vontatási nehézségek miatt azonban néhány hónap múlva felszámolták.
Hárs-hegy állomás az 1950-es években
Az eredetileg tervezetthez képest sokkal nagyobb utasforgalom miatt a továbbépítés folyamán többször felvetették, hogy a Ságvári-liget és Hűvösvölgy állomások közötti, 4,4 kilométeres szakaszon kevés lesz Hárs-hegy, mint egyetlen vonattalálkozásra berendezett szolgálati hely. Legalább egy, de inkább két forgalmi kitérő létesítését javasolták Hárs-hegy és Hűvösvölgy állomások között. Ezek megépítését miniszteri döntéssel halasztották el. Forgalmi kitérők végül nem épültek.
A harmadik építési szakasz munkálatainak előrehaladtával egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a hűvösvölgyi üzemi pályaudvar – fűtőház, kocsijavító műhely,szertári létesítmények és vontatási telep – csak jóval a forgalmi vágány és utasforgalmi létesítmények után készülhet el. Ezért ennek építését a következő év nyaráig átütemezték. A járművek vizsgálatát, javítását és nagyrészt tárolását 1951 nyaráig továbbra is a Széchenyi-hegyi motorszínnél végezték.
A befejező szakasz hatósági bejárását és engedélyezési eljárását 1950. augusztus 19-én szombaton folytatták le. A hivatalos megnyitót 1950. augusztus 20-án vasárnap tartották.
• Előző rész: Építési munkálatok 1950 tavaszán
• Következő rész: Úttörővasút befejező szakaszának átadása
• Befoglaló rovat: Hatvan éve történt
